|
SZENTANNÁN bojliztunk
Első rész

Számos írásban ecseteltem, hogy hány féle bojlizást különböztetünk meg, melyik vízen milyen módszerrel horgászunk. Melyik műfajnak mi a sajátos szépsége, nehézsége, értéke. Minden tónak van sajátos szépsége; minden tavon eredményesen horgászni nem könnyű; a fogott hal minden vízen egyaránt értékes. Ezért tisztelek minden horgásztavat, függetlenül a halak mennyiségének intenzitásától.
A csend, a nyugalom, az elszeparáltság, az állandó odafigyelés, a stratégia felépítése az, mely értékessé tesz egy horgásztúrát, ha VAD VÍZEN cserkésszük be a nagy pontyokat.
A szentannapusztai horgásztó egy igazi gyöngyszem a vadvizek kedvelői számára. Gyönyörű tó minden porcikájában, vízi világa egyedülálló, a tó szépsége magával ragadó. Bevallom, ennyire szép egészséges halakat kevés tavon lehet már látni. Ritka, hogy minden hal jól érzi magát a vízben. Bőséges természetes táplálék, számos búvóhely jellemzi a szentannapusztai horgásztavat.
Ősszel és télen számos alkalommal voltam kint csukára pergetni, mindig nagyon jó eredménnyel sikerült azokat a túrákat befejezni. Csónakból többször is megfigyelhettem, hogyan riadnak meg a pihenő pontyok és óriási amurok. Akkor döntöttem, hogy tavasszal pár napot a pontyozni kellene, hiszen rengeteg testes ponty úszott el mellettem.
Április elején járunk, ekkor kezdenek éledezni a tavak. A vizek melegedésével a pontyok étkezési intenzitása egyenes arányban megnő. A természetes táplálék növekedése kicsalja a nádasokba a legtöbb halat, de ekkor még nincs számottevő természetes tápláléka a pontyoknak, ezért ilyenkor könnyebb bojlival megfogni őket. Szükségük van az energiára.
Már az éjszakai órák is eredményesek lehetnek, függetlenül a vizek mélységétől. Az esték még meglehetősen hidegek, de ez ne riasszon el minket a többnapos horgászatoktól. A fogott hal öröme kárpótol a fagyoskodásért, nem beszélve a madarak hajnali énekéről. Zene füleimnek, hiszen túl hosszú volt az idei tél. Szomjazott már lelkem az e fajta kikapcsolódásra, nyugalomra.

Gyengének nem nevezhető terep.
Zsoltival péntek délután kezdtünk horgászni. Az időjárás embernek nem tetsző oldalát mutatta, de mint horgásznak igen ígéretesnek véltük az esős, borongós, viharos előrejelzést. Szerencsére a tábort még időben sikerült felállítani, mert akkora vihart kaptunk, hogy egy centit emelkedett a tó vízszintje.

Az első kisebb jelentkező röpke 4 kilós volt. Gondoltuk, hogy jó kis túrának nézünk elébe.
A nappal és az éjszaka az elképzelésünk szerint alakult. Először hatalmas keszegek jelentkeztek, majd beköszönt két kisebb ponty. Este tíz órára elcsendesedtek a kisebb halak és várható volt a nagyobb pontyok érkezése. Tíz óra után pár perccel füstölős kapás jelezte az első nagyobb ponty érkezését. Kemény küzdelem után Zsolti egy szép tükröst terelt szákba. Készítettünk pár képet majd visszaengedtük éltető elemébe.

Nem akartuk pontyzsákba letárolni reggelig a halakat, mert annyira egészségesek voltak, hogy minden pillanatban óvni akartuk őket.
Egy vadabbnak mondható vízen, a jobb halakra mindig zavarólag hat bármilyen zaj vagy fény, ezért minden műveletet próbáltunk a lehető legrövidebben csendbe elvégezni. Fogott hal után a zajongás átlagban két órára elriasztotta a pontyokat. Kevés bojlival pótoltuk az etetést, majd vártuk a további jelentkezőket.
Éjfélkor újabb erőteljes kapásra ébredtünk. A bot megemelésekor érezhető volt, hogy megint egy ereje tejében lévő ponty vette fel a csalit. Rövid, kemény, határozott fárasztás után megláttuk, hogy egy szebb ponty követte társát.

Nem akartunk a parton zajongani, ezért a sátorban aludtunk. Még félig aludtam. Szabad megjegyeznem, hogy az ilyen halakért bármikor felkelek.
Két óra elteltével ismét kapásunk volt, a forgatókönyv hasonló volt, mint a többi halnál.

Hihetetlen erővel küzdöttek a halak. Látszott, hogy minden ponty tökéletes egészségnek örvend.
Az éjszaka folyamán öt darab halat fogtunk, s ebből kettő volt, ami elérte a 10 kg-ot. Gondolni sem mertük, hogy az első éjszaka ennyi csodálatos halat fogunk lefotózni.

Nádi őslakos J

A hajnal utolsó ajándéka.
Elmondások alapján a horgászok inkább az éjszakai órákban tudtak kapásokat kicsikarni, így nappalra nem számítottunk jelentősebb fogásra. Reggelre kitisztult az ég és kisütött a nap. Éreztük, hogy nem lesz túl nagyhalas a nappalunk. Mindent megpróbáltunk, de egy halat sikerült fogni. Bíztunk az éjszakában.

Ezen a képen látszódik, hogy mennyire szépek a szentannai halak. Gyönyörű színük van.
A cikk első részében próbáltam bemutatni, a vadvízi bojlizás igazi értékeit. Miért érdemes e fajta módszerrel próbálkozni. A stratégiáról, a csaliról a felszerelésről a második részben szeretnék részletesebben kitérni. Annyit elárulok, hogy Zsoltival szebbnél szebb és nagyobb pontyokat sikerült még fogni.
Tartsatok velem a második részben is.

Ízelítő a második részből.
|